A Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet elutasítását javasolja a román képviselőház szakbizottsága

bucharest-pixabay

Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2018. március 20., kedd (MTI) Negatívan véleményezte és elutasításra javasolja a román képviselőház közigazgatási szakbizottsága kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amely területi autonómiát irányoz elő a Székelyföldnek.

A törvénytervezetet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatta a képviselőházban. A bizottsági vitán az előterjesztő és az SZNT általa meghívott elnöke, Izsák Balázs is jelen volt és szót kapott. Rajtuk kívül a közigazgatási bizottság két RMDSZ-es tagja Csoma Botond és a – Seres Dénes bizottsági tag helyett jelen lévő – Márton Árpád frakcióvezető-helyettes érvelt a tervezet mellett.
A Székelyföld autonómiájáról szóló statútumtervezet a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló úgynevezett törvényhozási tanács negatív véleményezésével érkezett a közigazgatási szakbizottsága elé: a jogászok úgy értelmezték, hogy a törvénytervezet az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását célozza, és mint ilyet alkotmányellenesnek minősítették.
Kulcsár-Terza József az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat beváltatlan autonómiaígéretére figyelmeztette román képviselőtársait.
Izsák Balázs a törvényhozási tanács érveit cáfolva kifejtette: a területi autonómia nem jelent elszakadást, az autonóm Székelyföld egy közigazgatási egysége lenne Romániának, olyan többletjogosítványokkal, amelyek az őshonos nemzeti közösség megmaradását szolgálják. Az SZNT elnöke felhívta a figyelmet a sikeres európai autonómiákra, példaként az oszthatatlan szuverén nemzetállam Olaszországot említve, amelynek öt autonóm területe van.

Csoma Botond rámutatott: a székelyek legitim óhaja az autonómia, a tervezet nem románellenes, nem irányul az ország feldarabolására, és a kölcsönös bizalom helyreállítását szorgalmazta.
Tudor-Vlad Benga, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője szükségesnek nevezte a többség és kisebbség őszinte párbeszédét akár arról is, mennyiben teljesültek az 1918-as gyulafehérvári ígéretek, de elutasította azt, hogy a közigazgatási régiókat etnikai alapon szervezzék meg Romániában, mert szerinte az sértené Erdély multikulturális örökségét.
Florin-Claudiu Roman, a közigazgatási bizottság ellenzéki, liberális (PNL) elnöke a törvényhozási tanács véleményezését ismertette, amely szerint a törvénytervezetben leírt szervezési forma, mely szerint az autonóm régiónak saját elnöke, döntéshozó és végrehajtó testülete azt eredményezné, hogy Székelyföld állam lenne az államban, ami nem egyeztethető össze a román alkotmánnyal.
Márton Árpád elismerte, hogy az SZNT statútumtervezete által használt közigazgatási fogalomrendszer – a történelmi székely székek – nem felel meg a hatályos alkotmánynak, ezért azt javasolta, hogy a szakbizottság vitassa meg a tervezetet, és ahol szükséges, fűzzön hozzá módosító indítványokat.
A bizottsági elnök azt kezdeményezte: a testület ne folytasson cikkenkénti vitát a tervezetről, hanem javasolja a teljes tervezet elutasítását a képviselőház plénumának. A bizottsági elnök javaslatát mind a 21 román képviselő támogatta, csak a testület két RMDSZ-es tagja voksolt ellene.
A Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet a szakbizottsági véleményezés után a képviselőház plénuma elé kerül, azt követően pedig a kétkamarás bukaresti parlament szenátusa fogja meghozni róla a végső döntést.

További cikkek