Szerbia a rendszerváltás vesztesévé vált annak ellenére, hogy esélye volt a győzelemre állapították meg a szerbiai rendszerváltásról szervezett belgrádi kerekasztal-beszélgetésen. Zoran Živković, volt szerbiai kormányfő azt mondta, a Demokrata Párt az utóbbi néhány évben néhány lépést tett hátrafelé és, hogy Szerbia súlyos helyzetben van, mert „amíg a kis Szerbia megjátszotta a Nagy-Szerbiát és visszahívogatta a nagyköveteket”, addig elmulasztotta, hogy még a gazdasági világválság előtt végrehajtsa a gazdasági reformokat.

Szerbia fő előnye a külföldi beruházók vonzásában a számos szabad-kereskedelemről szóló megállapodás más országokkal, s az a tény, hogy az EU társulási útján van. Azonban, fontos az, hogy tovább fejlessze a munkalégkört – szögezte le Belgrádban néhány ország nagykövete, a Szerbiai beruházások elnevezésű összejövetelen. Mary Warlick amerikai nagykövet kiemelte, hogy Szerbia legnagyobb célja a munkalégkör megteremtése kell hogy legyen, amely felkelti a befektetők érdeklődését, mert a válság után, a beruházók utáni harc kegyetlen lesz.

Csillagászok új fotót készítettek egy kétarcú csillagködről, mely az egyik oldalon világosnak, a másikon sötétnek tűnik
A felvételen a csillagköd gáz, por és csillagok halmazának tűnik, mely mintegy 22 ezer fényévre található a Földtől. A kevéssé ismert objektumot – Gum 19 – rendkívül nagy, forró csillag, a V391 Velorum világítja meg.

Schmitt Pál, az Európai Parlament balkáni bővítésért is felelős alelnöke, pozitívan tekint a horvát csatlakozási folyamatra. Véleménye szerint legkésőbb 2012-re Horvátország teljes jogú uniós taggá válhat.

A decentralizációs stratégia elkészítésébe be kell vonni a polgárokat, a civil társadalmi szervezeteket, a helyi önkormányzatokat, az üzleti szférát és a médiát is

A decentralizációról szóló nemzeti értekezlet részvevői kedden Belgrádban úgy vélekedtek, hogy a városok és a községek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvény a helyi szintű hatalom gazdasági önállóságának az előfeltétele.

Suzana Grubješić, a G17 Plusz párt szerbiai parlamenti frakcióvezetője kedden közölte, hogy a srebrenicai határozat elfogadásával a „halálgyárat” ítélik el. Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke szerint a srebrenicai határozattal le kell mosni a szégyent arról ami a volt jugoszláv háborúban a szerb nép nevében történt. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője közölte, hogy képviselőik a Srebrenicára vonatkozó határozatra szavaznak csakúgy mint a szerbek sérelmére elkövetett gonosztettekről szóló határozatra is.

Slavica Đukić Dejanović, a szerb parlament házelnöke közölte, hogy már elkészült a volt Jugoszlávia területén a szerbek sérelmére elkövetett valamennyi gonosztettről szóló határozat „kezdeti változata”. Az okmányt a hatalmi koalíció írja és reménye szerint hamarosan napirendre is kerül. A határozat munkaváltozata legelőször a parlamenti kollégium elé kerül, amelynek ülését a házelnök csütörtökön 11 órára hívja össze.

A brit Times és Independent lapok pozitívnak, de nem elégségesnek tartják azt a határozatot, amit a szerb parlament fogadott el Srebrenicára vonatkozóan. A Times szerint ezúttal csak a minimális felelősség vállalásáról van szó. Az Independent kommentárja szerint az a kérdés, hogy miként fogadják a határozatot a bosnyákok. A lap szerint az a tény, hogy a határozatból kimaradt a genocídium szó, felháborítja majd a bosnyákokat.

A szerb parlament éjfél után fél órával, 12 órás vita után elfogadta azt a határozatot, amely elítéli a srebrenicai bosnyák lakosság sérelmére 1995. júliusában elkövetett gonosztettet. A határozat a Nemzetközi Bíróság ítéletére támaszkodik. A hatalmi koalíció 127 képviselője szavazott a határozatra, 21 ellenezte, egy képviselő nem szavazott. A Szerb Radikális Párt képviselői a szavazás előtt elhagyták az üléstermet.