Egy brit újságíró hét nap alatt kétezer km-t utazott a magyar vonalakon.

Amennyiben elmúlt 65 éves, rendelkezik útlevéllel és van kedve egy nemzetközi vonatozáshoz, irány Magyarország! Mert mindezt ingyen teheti meg – jelenti ki a brit Mirror.co.uk cikkírója, aki saját bevallása szerint hét nap alatt mintegy harmincszor utazott a magyar vonalakon, és összesen 1,250 mérföldet, azaz több mint 2 ezer km-t tett meg. Bejárta többek között a Balaton környékét, az Alföldet és a Zempléni-hegységet.
A MÁV ingyenes lehetőséget biztosít bármely EU-tagállam kalandvágyó nyugdíjasának, csupán fel kell szállnia egy szerelvényre, és fel kell mutatnia az útlevelét. A kalauz mindezt még meg is köszöni – közli lelkesen az újságíró. Az útlevél ugyan csak a másodosztályra jogosít, de mivel ez teszi ki a magyar vasúti szolgáltatások döntő többségét, így ez nem jelent gondot.

A MÁV-szerelvényekkel kapcsolatban megjegyzi: sokszor utazott öreg kocsikban, melyekben „zihált” a fűtőrendszer és meglehetősen lestrapált volt a műbőr ülés. Ugyan Nagy-Britanniában már sehol sem lehet hallani a jegylyukasztó klikkelő hangját, Közép-Európában (így Magyarországon is) ez még mindig a legelterjedtebb módszer a menetjegyek kezelésére. Utazásai alatt olykor a Szigorúan ellenőrzött vonatok című cseh film hangulatát érezte maga körül – jegyezte meg a Mirror cikkírója.

A vonatablakon át az utazó elé tárulnak a magyarországi vidéki élet színes képei: a fát aprító vagy a kútból vizet húzó öregember, a libákat terelgető fiú, a tűz körül ácsorgó munkások, a kukoricaföldön átszaladó fácán, vagy a védelmet kereső, riadtan elrugaszkodó szarvas. Ezek a pillanatképek többet árulnak el erről a döntően mezőgazdasági országról, mint bármely úti könyv – fogalmaz, majd tanácsokkal látja el olvasóit.

„Ezeken a vonatokon nincs büfé kocsi. Ezért vigyél magaddal egy üveg vizet és némi harapnivalót arra az esetre, ha az utazás tovább tart, mint az várható. Ez ugyanis viszonylag gyakori esemény az egyvágányos közlekedésnél.” A jegykiadók környékén pedig érdemes papírmenetrendet keresni, amit minden állomáson sárga színnel jelölnek.

A cikkíró mindezek összegzéseként kijelenti: „ülsz egy fűtött vasúti kocsiban, és bámulod, ahogy eléd tárul a táj, és mindezt a semmiért!”

„Attól tartok, ez nem tartható fenn sokáig” – fűzi hozzá.

Szerző: Szabó Zoltán