189 évvel ezelőtt, augusztus 29-én, a vajdasági Écska kisvárosban Lázár Ágoston kincstári bérlő pazar ünnepélyt szervezett néhány száz tekintélyes császári meghívott számára a Kastély megnyitója alkalmából. A Kastély ma már szálloda és a Műemlékvédelmi Intézet felügyelete alatt áll, emellett egyike a nyolcvan vajdasági kastélynak és nyaralónak.

Écska egy Nagybecskerek közelében levő bánáti kisváros. Nevét, a legenda szerint, Attila, az Isten ostoraként is nevezett hun vezér feleségéről kapta. A legenda szerint Attila pontosan a város helyén állíttatta fel sátrát és parancsolt pihenőt seregének, amellyel a Római Birodalom ellen indult. A település a magyarok, később pedig szerbek és románok e területre való településével alakult ki. Gazdasági fejlődése pedig Lukács Lázár nevéhez fűződik. A XVIII. század végén a kamara javainak árverezése során, ez az örmény nagykereskedő vásárolta meg az écskai pusztát és alapította meg a települést, majd építtetett templomot birtoka területén. A pusztával együtt a grófi címet is elnyerte, amelyet azután családja 160 éven át viselt. Néhány évtizeddel később, fia, Lázár Ágoston, a Bega folyó bal partján angol stílusú kastélyt építtetett, amelyet egyszerűen csak Kastélynak nevezett el. A 17 hektárnyi birtok területén levő Kastély vörös színű egyemeletes épület, amelyet hatalmas park, virágokkal teli kertek öveznek, közvetlen közelében halastavakkal.

A Kastély ünnepélyes megnyitójára, 1820. augusztus 29-ére, a település minden szögletét, házát, udvarát és utcáját kitatarozták, kitakarították, fasorokat alakítottak ki, virágból font diadalkapukat állítottak. A főszakács Bécsből érkezett. A feljegyzések szerint a hintókat és a lovakat fényesre csutakolták a 300 bécsi és budapesti vendég tiszteletére. A megnyitón jelen volt Eszterházy gróf is, a korabeli Magyarország legtekintélyesebb nemese. A vigalom három napon át tartott: első esti az ünnepély ideje alatt az egész birtokot fáklyafény világította be. Reggel harangszó jelezte az ünnepség folytatását, majd a kastélyszentelés következett, amire hivatalos volt Écska minden lakosa. Az ünnepélyes ebédet követően az urak számára vadászatot szervezetek, a hölgyek pedig gondolasétát tettek a Nagy-tavon és a Begán. A krónikások feljegyezték, hogy az ünnepély fénypontja a bál volt, amelyen a hölgyek díszes ruhákban, az urak pedig ünnepi egyenruhában vettek részt. A Kastély termeit is gazdagon díszítették, a kerti ösvényeket pedig különböző színű bengáli tűz világította meg. A harmadik napon a kilencéves Liszt Ferenc kápráztatta el a jelenlevőket csodálatos zongorajátékával. Lisztet csodagyereknek kiáltották ki.

A Kastély éveken át a hazai és külföldi vadászok találkozójának helyszíne volt. Gyakori vendég volt itt Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös, valamint Aleksandar Karađorđević szerb kormányzó is.
A második világháború és a háborús pusztítások nem kerülték el ezt a helyet sem, ezért a tulajdonosok elhagyták a Kastélyt és Amerikába költöztek. A Lázár családnak nincs élő leszármazottja, ezért a háborút követően a kastélyt állami tulajdonná nyilvánították és szállodává alakították át. Nemrégiben pedig magántulajdonba került. Az újonnan tatarozott luxusszállóban 38 szoba és hét lakosztály van. Tervben szerepel sportpályák építése, valamint wellness-központ kialakítása is.
A Kastélyban tett látogatás során a vendégek megtekinthetik a közelében levő Császár-tó természeti rezervátumot is, kedvükre fényképezhetnek, madárlesen vehetnek részt, vagy végigsétálhatnak az „egészségösvénynek” nevezett sétányon. A közelben van az Écska Halgazdaság is, amely a Balkánon a legnagyobb, Európában pedig a második legnagyobb halgazdaság, amelyben 1892 óta tenyésztenek pontyot, harcsát és sügért.

Jelena Gligorić

Feldolgozta: vajdasag.eu

Megosztás