Az elmúlt néhány évben monetáris biztonságot értünk el, melyet megőriztünk a világgazdasági válság közepette is – jelentette ki a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Radovan Jelašić, a Szerbiai Központi Bank kormányzója. Annak ellenére, hogy a múlt év végén és az idei év elején változások voltak a devizapiacon, a külföldi beruházóknak nem kell aggódniuk, mert tőkéjük biztonságban van Szerbiában – véli a bankkormányzó.

A recesszió utáni gazdaság gyenge felépülése, felveti az új beruházások kérdését – mondta Jelašić. Tény az, hogy Szerbia hamarosan jelöltstátust kap az Európai Unióba, amely felkelti a befektetők érdeklődését, különösen akkor, amikor szem előtt tarjuk Nyugat-Balkánon betöltött szerepét. Ehhez hozzájárul a Nemzetközi Valutaalappal kötött hároméves megállapodás is, amely garantálja a nagy infrastrukturális beruházásokat. Szerbia, kedvező feltételek közepette, eladósodhat a Világbanknál, az Európai Fejlesztési és Beruházási Banknál, és az Európai Beruházási Banknál. Ez jó jel a külföldi befektetők számára, mert tudják, hogy minden 3-4 hónapban szakértők érkeznek Washingtonból, hogy leellenőrizzék a kormánnyal megbeszélt intézkedéseket.

Amikor az árfolyamról van szó, a világgazdasági válság következményeinek tapasztalata azt mutatja, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank jó utat választott, amikor a dinár „úszó” árfolyamát engedélyezte – emelte ki Jelašić. A „rugalmasabb” árfolyam elősegítette a belgrádi kormány számára azt, hogy elérjen két célt – hogy több beruházás legyen, s hogy versenyképesebb legyen a nemzetközi piacon. Azok az országok, melyek „rögzített” árfolyamot vezettek be, nemcsak hogy nem vonzották a külföldi beruházókat, hanem a válság idején pótlólagos problémájuk volt a gazdálkodásban, melyet legjobban Magyarország és Románia példája mutat. Ha a „rögzített” árfolyam elve győzött volna, akkor a tőke - Prága, Varsó, Isztambul helyett - Szarajevóban, Zágrábban és mindenekelőtt Montenegróban kötött volna ki.

A bankkormányzó hangsúlyozta, hogy soha sem akarta azt jósolgatni, mennyi dinárt kell majd kiválasztani egy euróért. Mint mondja, ezt a munkát meghagyta az önálló közgazdászoknak, akik mindig be akarják jelenteni azt, hogy az euró árfolyama nem reális. Amikor 1 euró 80 dinárt ért, úgy vélték, hogy 100-at kell érnie, s most amikor elérte a 100 dinárt, azzal az előrejelzéssel jönnek elő, hogy 1 euró 120 dinárt ér. Ismét tévednek, mert az árfolyamot a piac határozza meg, akárcsak az előző években. Arra figyelmeztet, hogy a szerb gazdaságnak, minél előbb, el kell fogadnia a világgazdaság új szabályait. A jelzések azt mutatják, hogy az infláció még alacsonyabb lesz, az árfolyamtól függetlenül.

„Jó, hogy a dolgok, nagyjában, mégiscsak változnak, s véleményem szerint, ezek a változások történhetnek gyorsabban is, mint ahogyan azt kilenc évvel ezelőtt terveztük, amikor Szerbiában elkezdődött a tranzíció. Remélem, ezek a folyamatok felgyorsulnak, s elősegítik az ország európai integrációs folyamatait – szögezte le Radovan Jelašić, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója, a Nemzetközi Rádiónknak adott interjúban.

Zorica Mijušković