A szerb kormány úgy döntött, hogy adó-, illetve más nemű kedvezményekkel fogja ösztönözni az etanol és a biodízel előállítását és tömeges értékesítését. Ez igen jó kezdete lehetne a biodízel környezetbarát alternatív üzemanyag használatának. A biodízelt olajrepcéből és napraforgóból nyerik, alkalmazása pedig, a klasszikus üzemanyagokkal szemben, igen sokrétű. Használatával csökken a káros gázkibocsátás és elkerülhető az „üvegházhatás” kialakulása.

A fejlett országokban a biodízelt, az olajrepcén kívül még a mezőgazdasági, ipari és több más hulladék-anyagból, sőt, még vízi növényekből is előállítják. Az Egyesült Államok biodízel-előállításra 2002 és 2011 között 300 millió dollárt irányzott elő, annyit, amennyi a katonaság egyéves költségvetése.

A biodízel égésével keletkező szén-dioxid semleges, nem tartalmaz ként, ólmot, sem pedig nitro-vegyületeket. Nagyobb arányban ég el a motorban, felhasználása pedig alig szennyezi a levegőt és a vizeket, mivel igen gyorsan lebomlik. Szerbia most kezdi az etanol és a biodízel minőségére vonatkozó standardok, valamint az Európai Unió más ökológiai irányelveinek alkalmazását, erre kötelezettséget vállalt. Ezen intézkedések közé tartozik azoknak a gyáraknak nyújtandó adókedvezmény, amelyek a megújuló energiaforrások előállításával foglalkoznak. Adókedvezményben részesülnek azonban a mezőgazdasági termelők is, akik az előállításához szükséges nyersanyagot termelik.

Szerbiában kiváló a feltételek a biodízel előállításához, amely több tízezer személy munkáját követeli meg, emellett igen jelentős kiviteli termék lehetne. A földművesek szerint a szerb mezőgazdaság energia tekintetében függetlenné válhatna, ha az állam liberalizálná az üzemanyag-termelést, mindenekelőtt pedig biodízel előállítását.

Hazánk évente 1,35 milliárd euró értékben importál kőolajat, ez képezi egyébként külkereskedelmi mérleghiányunk legnagyobb tételét. A kőolaj legnagyobb hányadát a mezőgazdaság használja fel, amely kisebb beruházással, biodízelt termelhetne magának.
Az üzemanyag állandó drágulása igen érzékenyen érinti a fogyasztókat, különösen pedig a mezőgazdaságban dolgozókat. Éppen ezért, a szakemberek úgy vélik, hogy Szerbia öttől hét év alatt harminc biodízel-gyár számára termelhetne elegendő nyersanyagot, illetve tízezer tonna biodízelt állíthatna elő 200 ezer hektáros földterületen. A biodízel exportjával hazánk jelentősen növelhetné költségvetési bevételét. Egyedül csak Németországnak évi 2,5 millió tonna biodízelre van szüksége, amelynek tonnánkénti ára 450 euró. A Kyotói Megállapodás szerint Európában a biodízel termelését 2020-ig teljes 20 százalékkal növelni kellene.
Európában a biodízelt leginkább a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és az építőiparban használják fel. Igen gyors lebomlási ideje miatt pedig nagyban csökkentené a káros gázok kibocsátását. Az Európai Unióban a farmerek biodízel-termelésre társulnak, olajrepcét termelnek, ellenértékként pedig üzemanyagot és a kipréselt növényből készült labdacsokat kapnak, amelyek minősége a szójáénál is jobb.
A Kyotói Jegyzőkönyvet aláíró országok mind a biodízel alkalmazása mellett foglalnak állást, az Európai Unió pedig tagjai számára előírta, hogy 2010-ig a biodízelnek és más megújuló energiaforrásoknak az energia-felhasználásban való hatszázalékos részesedését kell elérnie.

Aleksandra Novaković