„A jó festő nem pontosan azt festi, amit lát”

2010. február 25-én, csütörtökön délben nyílt meg a Duna Televízió Látványtárában Bakonyi Mihály Apáczai Csere János-díjas művésztanár, festőművész kiállítása. A Nemzet Televíziója népszerű műsora, a Kívánságkosár is közvetítette a megnyitó- ünnepséget, amelynek keretében Tarbay Ede József Attila-díjas író, költő verset mondott a festőművész képeire asszociálva, valamint Pálhegyi Máté fuvolaművész és Oláh Dezső jazz-zongorista zenéltek. A művészről a Duna Televízió honlapján, a http://www.dunatv.hu/kiallitasok oldalon bővebb információt találnak. A több mint négy évtizede alkotó és tanító Bakonyi Mihállyal a kiállítás kapcsán beszélgettünk.

Ön nem csak festőművész, de tanár is egyben. Ma is aktív pedagógus?
1993-ig aktív tanár és szakfelügyelő voltam, most művésztanárként dolgozom. A tehetséggondozás mindig rendkívül fontos szerepet játszott szakmai életemben, 400 tanulót indítottam el a művészi pályán, szakfelügyelőként pedig számos rajztanárt segítettem a művészi munkában. A mai napig a Művésztanár Társaság elnöke vagyok.

Melyek a Művésztanár Társaság célkitűzései?
A társaság egyik célja az ifjúság vizuális nevelése, ennek elősegítésére kiadtunk egy füzetet, Műhelybeszélgetések címmel. Ez egy újszerű műalkotáselemzés-elméletet tartalmazó kiadvány, amelynek segítségével a tanulók a legfontosabb képi kifejezőeszközöket, ezek törvényszerűségeit fedezik fel. Így tudják megkülönböztetni az igényes munkákat a gyenge alkotásoktól. A társaság másik célkitűzése az alkotó rajztanárok szakmai munkájának elősegítése. Sipos Endre kollégámmal 23 éve vezetünk egy festőstúdiót, amelyet én irányítok. Az ide járók többsége olyan idősebb, nyugdíjas korú rajztanár, akinek nem volt ideje festeni, amíg aktív pedagógus volt, de nyugdíjasként nagy lendülettel kezdett alkotni. Én a stúdióban a Képzőművészeti Főiskola módszereit sűrítve adom át nekik, és az utóbbi időben 23 olyan kolléga lett hivatásos művész, aki a stúdióban tanult. Ennek persze más haszna is van: ha a rajztanárok színvonalasabban festenek, az visszahat a tanítványaikra is. Például többször is volt olyan gyermekrajzpályázat, amelyeken a stúdiós kollégák tanulói óriási fölénnyel nyertek.

Hogyan látja a rajztanítás, vizuális nevelés mai helyzetét?
Vizuális nevelésre igenis szükség van, és szerintem az a legfontosabb, hogy a tanulók megtanulják a térlátást és a szerkezetes gondolkodást, az a lényeg, hogy kialakuljon a belső térlátásuk. A tehetséggondozás is nagyon fontos, mert a rajztanár feladata, hogy művészi pályára készítse fel a tehetséges gyerekeket. Nagy veszteség az is, hogy megszűnt a szakfelügyelet. Én szakfelügyelő voltam 18 évig. A szakfelügyelőnek az a dolga, hogy segítse a tanárokat, nem pedig az, hogy ellenőrizze őket. Én is sokat tanultam más szakfelügyelőktől, és remélem, hogy újra visszaállítják ezt a rendszert. A mostani vizuális oktatás azért is gyengébb, mert nincs szakfelügyelet.

Beszéljünk egy kicsit a képeiről! Mit láthatunk a Duna Televízió Látványtárában?
A munkásságom keresztmetszetét hoztam ide. A festészetemre jellemző a visszaemlékezés, de ugyanilyen fontos a látványélmény, fontosak a látványról készített színvázlatok, rajzvázlatok. Fotók alapján komponálom meg a látványt, művészi rangra emelve a látvány esetlegességét. Rendkívül fontos szerepet játszanak a színárnyalatok, a sötét-világos ellentétek és a kompozíció. A kompozíció az, ami a kvalitásos képet megkülönbözteti a gyenge festménytől vagy a giccstől. A kompozíciónak fontos elemei a ritmus és a színek. Mert a jó festő nem pontosan azt festi, amit lát. Vannak részletek, amelyeket el kell hagynia, hogy kiemelje a lényeget, mert a kiemelés mindig valahová irányítja a figyelmet. Tehát a kompozíciónak vannak bizonyos elemei, amelyeket egy festőnek meg kell tanulnia. Én a festészetemben ezt tartom a legfontosabbnak, nem a technikát.

Iván Andrea