Délkelet-Európa országai és Oroszország, egy évvel ezelőtt, megállapodtak abban, hogy térségi központot létesítenek Nišben, a rendkívüli helyzetek sikeresebb leküzdésére. Ennek a központnak a létesítését, az elmúlt években, az éghajlati változások következtében keletkezett sok árvíz és tűzvész tette szükségessé. A niši központ 2012-ben lenne képes a térségben gyors beavatkozásra és az elemi csapások katasztrofális következményeinek az elhárítására. Erről a témáról a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Predrag Marić, a belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője beszélt. Vele az interjút Đuro Malobabić készítette.

– Tíz nappal ezelőtt, orosz kollégáimmal, befejeztük a technikai kérdéseket érintő megbeszéléseket a központ működését illetően. Megegyeztünk abban, hogy Ivica Dačić szerb belügyminiszter és Sergej Sojgu, rendkívüli helyzetekkel foglalkozó orosz miniszter, októberben aláírják a megállapodás kibővített szövegét, amely pontosítja a niši központ működését. Ez nagyon fontos lesz a térség valamennyi országa számára, mert meg kell határozni, melyik országnak mennyibe kerül a központ kiépítése – mondta Predrag Marić. Hozzátette, hogy a központ lehetőségét bemutatva erdei tűz esetén, augusztus végén, Nišben, orosz tűzoltógépek lesznek. Marić pontosított, hogy a központ állandóan 35-45 embert foglalkoztat. Az az elképzelésünk, hogy a központnak három fontos szerepe legyen: segítségnyújtás azoknak az országoknak melyek ezt kérik, attól függetlenül, erdei tűzről, árvízről, földrengésről, vegyi mérgezésről van-e szó. A terv szerint, a központban egész évben folyik a kiképzés, harmadik szerepe pedig az lenne, hogy a központ nagy orvosság és felszerelés-raktár legyen, melyet a térség országai, szükség szerint használhatnak – mondta Marić.

Arról a bejelentésről szólva, hogy a jégelhárítási védelem a jövőben a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, elmondta, hogy most vannak folyamatban a megbeszélések a Meteorológiai Állomás illetékeseivel, a célból, hogy minél jobban megismerkedjenek a problémával, s hogy három hónap leforgása alatt, javaslatot tegyenek a kormánynak, hogyan lehet hathatósabb ez a harc. Ezt a folyamatot nem kell úgy felfogni, hogy az egyik intézmény átviszi illetékességét a másikra, hanem mint próbálkozást arra, hogy átszerveződjön ez a szolgálat anyagi és káderszempontból egyaránt. Alaptervünk az, hogy többé ne történjen meg, hogy nincs elég rakéta, hogy nincs koordináció, hogy olyan nagy legyen a kár, mint amilyen az idén volt – hangsúlyozta Marić.

Tavaly és az idén Szerbia egyes részei nagy kárt szenvedtek az árvíztől. A rendkívüli helyzettel foglalkozó vezető elmondta, hogy bizonyos változást kell eszközölni ahhoz, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődjenek meg. Az első csoport a nagy infrastrukturális létesítmények kiépítésére vonatkozik majd nagyobb folyókon – a Dunán, a Száván és a Tiszán. E célból pályáztunk az Európai Fejlesztési Bank 120 millió eurót érő anyagi támogatására. A tevékenység másik csoportjába a helyi önkormányzatok tartoznak a kommunális munkálatokkal és a csatornák megtisztításával. A mi központunk mindenre fel kell, hogy készüljön – mondta Predrag Mariá, a szerb belügyminisztérium kivételes helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője.

Feldolgozta: vajdasag.eu

Megosztás