A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) választmánya értékelte és megerősítette az óbecsei találkozón részvevő pártok képviselői által elfogadott közleményt. Erre figyelemmel a választmány áttekintette a nemzeti tanácsokról szóló törvény megvalósításával kapcsolatos helyzetet, ide értve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének kijelentését, miszerint egy olyan „közösségi reprezentációt felmutató listát” kell felállítani, amelyikben a VMSZ-nek, a többi magyar pártnak, a civil szférának, az értelmiségnek, és a történelmi egyházaknak is meglenne a maga helye” S hogy a VMSZ nem kíván önálló jelöltlistát indítani.

1. A tizenkilenc nemzeti tanács közül a folyamatokba mélyen beavatkozó kormányzati akarat nélkül, mindössze néhány kisebbségi közösség tehet eleget az alaki követelményeknek, s választhatja meg közvetlenül a nemzeti tanácsát. Ami azt jelenti, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény legfontosabb deklarált célja, a nemzeti tanácsok közvetlen megválasztása, gyakorlatilag nem valósulhat meg.
Mindettől függetlenül, a VMDP elismeréssel adózik a vajdasági magyaroknak, akik feliratkoztak a VMSZ névjegyzékére. A körülmények ellenére a feliratkozás a nemzeti közösségi tudat fontos megnyilvánulása.

2. Ugyanakkor tényként kell megállapítani, hogy a vajdasági magyarságot a VMSZ legfelelősebb tisztségviselői félretájékoztatták.
Az igazság az, hogy ha a szerb hatalom szentesíti is a VMSZ névsorát, ami megtörténhet, a nemzeti tanácsokról szóló törvény hibájából a vajdasági magyar választópolgárok nagy része mégis lemaradhat a kisebbségi választói névjegyzékről.
Mert a nemzeti tanácsokról szóló törvény 29. szakasza kimondja: „A nemzeti tanácsot közvetlenül választják, ha a választás kiírásának napjáig a nemzeti kisebbség választói különnévjegyzékébe a nemzeti kisebbséghez tartozók legutóbbi népszámlálás szerinti 20%-kal csökkentett összlétszámának több, mint az 50%-át felvették”.
Nyilvánvaló tehát, hogy a „fele plusz egy” mércére épülő „külünnévjegyzék” nem foglalja magában a választótestület egészét, s nem tekinthető legitim dokumentumnak.

3. A VMSZ árvalányhajas aláírásgyűjtésétől nem függetlenül a köztársasági adatvédelmi biztos kimondta: „törvénytelen, hogy bárki más – a segítség nyújtásának indokával – feldolgozza a személyi adatokat”. Az óbecsei tanácskozás részvevőinek állásfoglalása nyomán a VMDP is fontos előrelépésnek tartja az adatvédelmi biztos állásfoglalását és támogatja azt. Miért? Mert a nemzeti tanácsokról szóló törvény 52. szakasza a többi között kimondja: „Minden választójoggal rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó polgár külön nyomtatványon írásban követelheti a választói különnévjegyzékbe való felvételét.
A választói különnévjegyzékbe való felvételre irányuló kérvényt a polgár a lakhelye szerinti helyi önkormányzat közigazgatási hivatalához nyújtja be, írásban, a minisztérium által meghatározott nyomtatványon, és sajátkezű aláírásával látja azt el”.
A VMSZ aláírások begyűjtésére alkalmazott módszere, a háztól-házig járó összeírók alkalmazása tehát nem felel meg a "különnévjegyzék" felállítására vonatkozó törvényes előírásoknak. Következésképp a VMSZ által összeállított magyar választói névsor sajnos nem legitim, s nem is legális dokumentum.

4. Mindezt figyelembe véve a VMDP választmánya arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Pásztor István által kezdeményezett „közösségi reprezentációs” együttes fellépésben nem vesz részt. Így nem lehet megakadályozni a szerb pártokban tevékenykedő magyarok nemzeti tanácsba való beválasztását.
A kezdeményezés elfogadhatatlan azért is, mert a nemzeti tanácsot többpárti választások útján kell létrehozni. Ezt irányozza elő a vajdasági magyar pártok közös autonómiakoncepciója. A VMSZ elnökének javaslata a történelmileg is elavult népfrontos politikát idézi, s ez olyan messze áll a demokratikus többpárti választásoktól, mint Makó Jeruzsálemtől. Másrészt, a reprezentációs jelöltlista önmagában, úgy ahogy azt a VMSZ elgondolta, nem zárja ki, sőt ösztönzi a kulisszák mögötti politikai ügyeskedéseket.

5. Nem mellékes körülmény, hogy a Demokrata Párt (DS) igencsak tart a nemzeti tanácsok létrehozatalát fenyegető politikai blamázstól. Maga is a „különnévjegyzékek” körül matat. Máris felkínálta az érdekelteknek az anyagiakkal is alátámasztott segítségét. Anélkül, hogy közelebbről megmagyarázta volna, mire gondol, a logisztika vonalán máris szorgoskodik.
A VMDP a DS igyekezetét mindaddig tudomásul veszi, amíg fennáll a „különnévjegyzékek” állami szervek részéről történő felállításának a lehetősége. A DS-es szerb kormány március kilencedikéig még létrehozhatja a magyar választói testület egészét magában foglaló, legitim magyar választói névjegyzéket. S akkor következhet a nemzeti tanács tagjainak demokratikus, az erőltetett összeborulást elkerülő többpárti megválasztása. Így minden szerbiai kisebbségnek lehetne legitim nemzeti tanácsa.
Persze csak akkor, ha a szerb hatalom nem pont ezt akarja elkerülni.

Vajdasági Magyar Demokrata Párt – Temerin
Választmány
Közlemény
Temerin, 2010. február 27.