Az LDP követeli az oroszokkal kötött energetikai szerződés felülvizsgálatát
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szerdán követelte az oroszokkal kötött energetikai szerződés felülvizsgálatát, s a rendteremtést a Srbijagas gazdálkodásában, hogy meggátolják a további veszteségeket. Jovanović szerint az oroszok áron alul kapták meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalatot, cserébe a szavai szerint kútba esett koszovói politika támogatásáért.
Ma lép hatályba a szerb–török szabad-kereskedelmi egyezmény
Ma lép hatályba a szerb–török szabad-kereskedelmi egyezmény, amely fokozza az árucsere-forgalmat a két ország között, különösen a szerbiai kivitelt.
Gazdasági krónika – Minden lakosra 3 000 euró tartozás jut
Szerbia összes külföldi adóssága 23 milliárd euró körül mozog, melynek legnagyobb része a gazdasági szektorra esik, a többi pedig a közszektort terheli. Valamennyi gazdasági mutató szerint, Szerbia nem tartozik a magasan eladósodott országok közé, kötelezettségeit pedig a hitelezőivel szemben, rendszeresen törleszti. Ezt megerősítette Dejan Šoškić a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója is, a Szerbia Nemzetközi Rádiónak adott nyilatkozatában, s hozzátette, hogy ezek az adósságok nem vészjelezőek, de a jövőben, szem előtt kell tartani az eladósodás dinamikáját.
Ha a kormány engedélyezi a földgáz árának emelését, akkor az LDP kérni fogja a Srbijagas megbüntetését
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke szombaton kijelentette, a Srbijagas azért kéri a földgáz árának az emelését, mert így akarja elrejteni veszteségeit. Jovanović bejelentette, ha a kormány engedélyezi az áremelést, az LDP kérni fogja a Monopolellenes bizottságtól, hogy büntesse meg a Srbijagast és védje meg a fogyasztókat. „Ha engedélyezik az áremelést, akkor a szerbiai fogyasztó 50 százalékkal magasabb árat fizet majd a földgázért, mint a nyugat-európai fogyasztó, annak ellenére, hogy Bajatović a Srbijagas igazgatója állandóan azt szajkózza, hogy Szerbia a legkedvezőbb áron kapja az oroszoktól a földgázt”, mondta Čedomir Jovanović a Beta hírügynökségnek.
20 százalékkal emelik a gáz árát?
Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója, azt mondta, hogy földgázt Szerbiában 20 százalékkal meg kellene drágítani. A Blic napilapnak azt mondta, hogy a drágítási kérelem már elkészült és csak politikai megállapodások kérdése, hogy mikor lép hatályba. Jelenleg arról folytatnak politikai tárgyalásokat, hogy a drágulás hogyan hatna ki az ország gazdasági állapotára, mondta Bajatović.
Cvetković kormányfő Batočinán
A Grah automotiv szlovén beruházó társaság Batočinán, hozzájárul a szerb kormány két alapcéljának a megvalósításához: az pedig újabb munkahelyek megnyitása, valamint a kivitel növelése – amiért a kormány eldöntette, hogy anyagi támogatásban részesíti ezt a társaságot – jelentette ki Mirko Cvetković kormányfő, a gyárban tett látogatása alkalmából. A gyár autóalkatrészeket gyárt.
Takarékjukat irányítsák a Vajdasági Fejlesztési Bankba!
SZABADKA – Bojan Pajtić vajdasági kormányfő csütörtökön a szabadkai nemzetközi vásár megnyitója alkalmával felszólította a tartomány polgárait és vállalatait, hogy takarékjukat irányítsák a Vajdasági Fejlesztési Bankba.
A legnagyobb felelősség a tejhiányért az Imlek tejipari vállalatra hárul
Saša Dragin szerb mezőgazdasági miniszter szerint nem az állam felelős a tejpiacon kialakult helyzet miatt, hanem a legnagyobb felelősség a tejhiányért az Imlek tejipari vállalatra hárul. A miniszter szerint a cég nem csak a mesterséges tejhiány kiváltása miatt felelős, hanem a jószágállomány csökkenése miatt is.
Vajdaságban 2010 júliusában a nettó átlagkereset 34 130 dinár volt
Vajdaság területén 2010 júliusában a bruttó átlagkereset 48 539 dinár volt, illetve nettóban kifejezve, adó és illetékek nélkül, 34 130 - olvasható a Köztársasági Statisztikai Hivatal közleményében.
Szerbia területén a 2010 júliusában kifizetett bruttó átlagkereset 48 394 dinár, nettóban kifejezve, adó és illetékek nélkül 34 591.
Újabb EU-IMF milliárdok érkeznek Görögországba
Az Európai Bizottság a múlt héten (augusztus 19.) bejelentette, hogy Görögország 6,5 milliárd euróra, vagyis mintegy 1800 milliárd forintra rúgó hitelt kap az eurózóna országoktól, hogy gazdaságát kiemelje szűkös helyzetéből. A legfőbb uniós végrehajtó szerv úgy véli, Athén „meggyőző” mértékben csökkentette a közkiadások szintjét.

