Sólyom László szerint egyedülálló lehetőséget kaptak a vajdasági magyarok.

A nemzeti tanácsokról szóló törvény egyedülálló lehetőséget ad a vajdasági magyaroknak kulturális autonómiájuk kiépítésére. Ez olyasmi, ami a többi, magyar kisebbség által is lakott országban elképzelhetetlen – mondta Sólyom László magyar köztársasági elnök Újvidéken. A Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában megszólaló vajdasági magyar értelmiségiek megerősítették a magyar államfő által mondottakat.

Sólyom László magyar államfő a magyar nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából tett délvidéki látogatása során Újvidéken részt vett egy szakmai fórumon, melynek az értelmiségiek közösségépítésben játszott szerepe volt a témája. A fórumon elhangzottaknak különös jelentőséget ad a résztvevők szerint a Magyar Nemzeti Tanács június 6-ára hirdetett, közvetlen választások útján való megalakulása.

Sólyom László kijelentette: „Egy olyan kooperációt kell létrehozni, ami jobb mint az eddigi, tehát ami nem a klientúrák és az adományok mentén megy, hanem az önállóság figyelembevételével egy koordinációt hoz létre. És persze minden adott lehetőséggel élni kell ami mind a politikában mind a gazdaságban adott.”. A magyar államfő vélhetően a magyarországi és a határon túli magyar közösségek együttműködésének megújítására, megreformálására célzott újvidéken elmondott szavaival.

A tanácskozás helyi értelmiségi felszólalói – akárcsak a fórum házigazdája, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke – kiemelt jelentőségűnek tartották, hogy az új nemzeti tanácsban a civilek, az egyházak, de leginkább a szakértelem legyen a meghatározó.

„A VMSZ nem indít önálló pártlistát a soron következő nemzeti tanácsi választásokon. Nem akarja önmagát abba a helyzetbe hozni, hogy a közösségi elkötelezett erőkkel versenyezve, azokat legyűrve jusson pozícióhoz a jövőbeli nemzeti tanácsban” – nyilatkozta a politikus a Duna Televízióban.

Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatóhelyettese szerint ha valóban a fentiek szerint jönne létra az új Magyar Nemzeti Tanács, akkor lehetőség nyílna arra, hogy a vajdasági magyarságon belüli „ellenvélemények közelebb kerüljenek egymáshoz”, ami a konszenzust és a közösségépítést szolgálná az ottani magyar közösségben.

Hasonlóképpen a civil képviselet és a szakmaiság erősítésének fontosságáról nyilatkoztak a Heti Hírmondónak a tanácskozás egyházakat, irodalmat és az egyetemi szférát képviselő résztvevői.

Szerző: Pintér Attila