Szerbiában több mint 300 ásványvízforrás van, és víztartalékai alapján Európa, valamint a világ leggazdagabb államai közé tartozik. A több ezer éves források másodpercenként 500 liter vizet is adhatnak, a számos ásványi anyagban gazdag víz pedig igen fontos az emberi szervezet számra, nyilatkozta a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Petar Papić, a belgrádi Bányászati-földtani Kar hidrogeológiai szakának professzora.

Az ásványvíz, amely az esővíz sziklás talajon való átszivárgásával keletkezik, a megújuló energiaforrások közé sorolható. Szerbiában az ország középső részén, vagyis Közép-Szerbiában van a legtöbb, mintegy 180 ásványvízforrás. Vajdaságban 70, Koszovó területén pedig 40 forrás található. Ásványvíztartalékunk az elkövetkező száz évre elegendő, még abban az esetben is, ha nem számíthatnánk esőzésre. E tekintetben hazánk világviszonylatban egyedülállónak számít. A földalatti ásványvizek ásványisó-tartalma literenként egytől három grammig terjed. Abban az esetben, ha az ásványisó-tartalom literenként egy grammnál alacsonyabb, az már oligominerális víz, ha pedig szén-dioxid gáz is található benne, akkor savanyúvízről beszélünk, hangsúlyozza Petar Papić, a belgrádi Bányászati és Földtani Kar tanára.
Az ásványvizek szállításáról szólva a tanár úr elmondta, hogy palackozáskor különböző kategóriákba sorolják az ásvány-, a forrás- és az ún. asztali vizet. A különbség abban van, hogy az első kettő természetes, az asztali víz pedig bizonyos technológiai eljárás során ér el bizonyos színvonalat.
Szerbiában elég alacsony az ásványvízforrások kihasználási foka. A gyógyfürdői kezelések során ugyanis csak mintegy 40 százalékát használjuk ki. A gyógykezelés mellett, természetesen, a gyógyfürdőben az ásványvizet ivóvízként és fürdővízként is használják. Szerbiában a legismertebb ásványvizek a savanyúvizek, mondta el a professzor. Vannak még emellett termálvizek is, amelyeket a nyitott és a zárt medencékben használnak, emellett még a melegházak fűtésére és a háztartásokban is, fűtésre. A nagyobb szén-dioxid tartalmú ásványvizeket ipari célokra használják fel.
„Ásványvizeink általában véve alacsony ásványisó-tartalmúak, és az emberi szervezet számára fontos vegyi elemeket tartalmaznak, mindenekelőtt nátriumot, kalciumot és magnéziumot. A fenti elemek mindegyikének meghatározott szerepe van az emberi szervezetben: a magnéziumnak a szívizmok munkájában, a kalcium a csontozat kialakulásában, a nátrium ionjainak pedig a vérkeringés folyamatában. Az ásványvizek egyedülálló mikroelem-összetétellel rendelkeznek. Ezek különböző vegyi elemek, amelyek szintén bioaktívak. Elmondható, hogy bizonyos vizekben jodidok jelentkeznek, amelyek jó hatással vannak az emberi szervezet működésére”, folytatta a professzor. Emlékeztetett bennünket továbbá, hogy a szerbiai ásványvizek más mikroelemekben is gazdagok, pl. lítiumban, stronciumban, bórban, stb.

Hazánk ásványvizei jelen vannak a térség minden piacán. Jelenleg negyven cég foglakozik palackozással. Papić professzor szerint az ásványvízzel kapcsolatos beruházások igen kifizetődőek, a befektetett pénz igen hamar megtérül. Bátorító, állítja a professzor, hogy a polgárok, különösen pedig a fiatalok, tudatában vannak az ásványvíz fontosságának, mind nagyobb mennyiségben fogyasztják és érdeklődnek összetétele iránt. Az ásványvíz minőségét az állam ellenőrzi, gondot pedig három minisztérium visel róla, az energiaügyi, a környezetvédelmi és a mezőgazdasági, valamint a vízgazdasági tárca.

Jelica Tapušković