Letartóztatták, majd kiutasították Koszovóból a szerb kormány egy tisztségviselőjét

pristina-pixabay

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Pristina, 2018. március 26., hétfő (MTI)Letartóztatta a koszovói rendőrség Marko Djuricot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét hétfőn az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában, ahol egy Koszovó státusának rendezéséről szóló konferencián vett részt, a politikust később kiutasították az országból – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A rendőrség közlése szerint azért fogták le Marko Djuricot, mert az illegálisan lépett Koszovó területére, a hatóságok ugyanis nem engedélyezték neki a belépést korábbi kijelentései miatt, amelyekkel Pristina szerint feszültséget akart kelteni.
Mivel a helyszínen tartózkodó több száz helyi szerb nem akarta beengedni a hatóságokat a terembe, ahol a szerb politikus és társai tartózkodtak, a rendőrök könnygázgránátokkal oszlatták szét a tömeget. Öten komolyabb sérüléseket szenvedtek. A koszovói rendőrség fellépését a szerb államfő helyszínen tartózkodó főtitkára, Nikola Selakovic botrányosnak nevezte.
Közben Kosovska Mitrovicában több ezres tömeg gyűlt össze, amely a koszovói hatóságok lépései miatt tiltakozik. Aleksandar Vucic szerb államfő pedig hétfő estére összehívta a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülését.
Az Európai Unió is elítélte a történteket. Maja Kocijancic, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője szerint a hétfői koszovói események ellentmondanak az öt éve folyó megbékélési folyamatnak, és arra szólította fel Belgrádot és Pristinát, hogy mutasson kellő visszafogottságot és érettséget annak érdekében, hogy a helyszínen nehogy tovább fokozódjon a helyzet. “Minden olyan kérdést, amely mindkét felet érinti, a brüsszeli párbeszéd keretében kell rendezni” – üzente Kocijancic.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a túlnyomó többségében albánok lakta területet. Emellett Szerbia két nagy szövetségese, Oroszország és Kína szerint sem független államról van szó, és az is gondot jelent, hogy az Európai Unió sem egységes a kérdést illetően. Az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként Koszovót.
Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben egyezett meg a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről a szerb államfő tavaly nyáron kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le. A legutóbb a múlt pénteken ült tárgyalóasztalhoz Brüsszelben a két ország államfője, ám a tárgyalások ezúttal is eredmény nélkül zárultak.
Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói albán vezetés, ám eddig nem hozták létre a koszovói szerb önkormányzatok közösségét.

További cikkek