Orbán: olyan Európa és Magyarország kell, ahol a zsidók és a keresztények békében élhetnek

Felavatták a felújított szabadkai zsinagógát - Szabadka, 2018. március 26. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított szabadkai zsinagóga avatásán 2018. március 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Felavatták a felújított szabadkai zsinagógát – Szabadka, 2018. március 26. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a felújított szabadkai zsinagóga avatásán 2018. március 26-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Bolczek Krisztina, az MTI különtudósítója jelenti: Szabadka, 2018. március 26., hétfő (MTI) Erkölcsi kötelességünk kiállni egy olyan Magyarország és Európa mellett, ahol a zsidók és a keresztények félelem nélkül élhetnek és gyakorolhatják vallásukat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szerbiai Szabadkán.

A kormányfő Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen felavatta a felújított szabadkai zsinagógát, és az ünnepségen beszédében kiemelte: ma olyan időket élünk, amikor “a múlt kaput nyit a közös jövőre”, és ennek a jövőnek azt kell jelentenie, hogy a magyarok, a szerbek és a zsidók békében és biztonságban élhetnek együtt, ezért köszönet Aleksandar Vucicot, Szerbiát és a Vajdaságot is. Ez a jövő már elkezdődött, “a magyarok és a szerbek közösen írják” – fogalmazott.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a zsinagóga átadása üzenet, hogy ilyen az a világ ilyen, az az Európa, amelyben élni akarunk, amelyet képviselünk és amelyet meg is tudunk védeni.
A miniszterelnök kifejtette: ma békében és biztonságban együtt ünnepeljük az épület újjászületését, mert abban az Európában élünk, ahol minden ember szabadon gyakorolhatja vallását. Ha viszont hagyjuk, hogy “Európa kulturális altalaját kicseréljék”, akkor a jövőt mások írják majd helyettünk – magyarázta.

Úgy vélte, sok helyen nem is kerülhetne sor a maihoz hasonló eseményre, mert a zsidók és a keresztények sok helyen ma is üldöztetést szenvednek, és Nyugat-Európában van, ahol nem felújítják, hanem lebontják a zsinagógákat és templomokat. De mi büszkék vagyunk vallási örökségünkre, ezért a magyar kormány úgy döntött 2014-ben, a holokauszt emlékévében, hogy zsinagóga-helyreállítási programot indít, és 10 milliárd forintból sok épületet felújítottak – mondta.
Orbán Viktor megjegyezte: Közép-Európa és Magyarország biztonságos és élhető jövője a cél, ebben az Európában tudjuk elképzelni a jövőnket, és ennek a jövőnek része Szerbia is, amelynek sürgetjük az európai uniós tagságát.
Mint mondta, “milyen csodálatos hely Közép-Európa”, ahol teljesen természetes, hogy egy zsinagógát magyar népművészeti motívumok díszítenek. Itt “hosszú évszázadok csiszolták össze az együtt élő népeket” – fogalmazott.
A kormányfő úgy látja, a mai jó eséllyel vonul be azon jeles napok közé, amikor Közép-Európa a legszebb arcát mutatja a világnak, hiszen a szerb elnök és a magyar miniszterelnök zsidó vezetőkkel együtt átadja Európa második legnagyobb felújított zsinagógáját, “közös kulturális örökségünket”, Szabadka ékkövét. Hangsúlyozta a zsidó kultúra és nép iránti tisztelet jelentőségét, azt, hogy a zsidók nagy mértékben hozzájárultak Szerbia, Magyarország és Európa gazdasági, kulturális és tudományos eredményeihez, és ma – mondta – együtt tisztelgünk e bátor és összetartó közösség előtt.
Orbán Viktor emlékeztetett: a zsinagóga átvészelte a 20. század legviharosabb évtizedeit, és amikor a kommunizmus idején a megmaradása volt a tét, a város egy emberként állt ki a megóvása mellett. A zsinagóga felújítása jól példázza, hogy a szerbek, a zsidók és a magyarok mi mindenre képesek, ha egy nemes cél érdekében összefognak – mutatott rá.

További cikkek