Az Európai Bizottságnak az eurózónán kívüli és a kohéziós országokra is gondolnia kell a válságkezelésben!

EPP-HungarianPress

Győri Enikő tájékoztatója

Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága (ECON) hétfő késő délutáni ülésén Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke és Paolo Gentiloni gazdasági és pénzügyi biztos is részt vettek. A biztosok és a parlamenti képviselők a COVID-19 járvány gazdasági hatásairól és a válságra adott válaszokról tárgyaltak. Győri Enikő fideszes EP-képviselő úgy értékelte az ülést, hogy a Bizottság tagjai kevés részletet árultak el a májusban bemutatandó tervekből, ugyanakkor az megnyugtató, hogy hitet tettek a Magyarország számára kiemelten fontos kohéziós politika megerősítése mellett.

Győri Enikő felhívta a figyelmet, hogy az Európai Tanács múlt heti döntésének értelmében a június 1-jétől igénybe vehető három védőhálóból egy, az  Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) egyenlőtlen helyzetet teremt az eurózóna tagok és a zónán kívüli országok között. A pénzügyi nehézségekkel küzdő vagy azok által fenyegetett euróövezeti országok megsegítésére létrehozott ESM alkalmazhatóságát, a jelenlegi válságra tekintettel, jelentősen megkönnyítették. Ezzel szemben a nem eurózóna tagok számára az úgynevezett fizetésimérleg-támogatás (BoP) az elérhető eszköz, mely sem nagyságrendjében, sem feltételeiben nem mérhető az eurózóna tagoknak fenntartott ESM-hez. A fideszes politikus emlékeztette a brüsszeli testület képviselőit az április 9-i kibővített Eurócsoporton már elhangzott ígéretükre, amely szerint a Bizottság rugalmasabbá teszi a BoP eszközt, így teremtve egyenlő esélyeket a tagállamoknak. Válaszában Dombrovskis alelnök biztosította a képviselőt, hogy amennyiben egy  eurózónán kívüli tagállamnak szüksége lenne erre az eszközre, akkor itt is megadják azokat a lazított feltételeket, melyek az eurózónás tagállamokra vonatkoznak az ESM esetében.

A fideszes képviselő az EU új hosszútávú költségvetésének és az Európai Tanács múlt heti ülésén javasolt Helyreállítási Alapnak a jövőbeli kapcsolatáról is kérdezte a két biztost. Győri Enikő felhívta a figyelmet a kohéziós politika kiemelt szerepének fenntartására: „Láttuk, hogy a válság első napjaiban a Bizottság a kohéziós forrásokat tudta a leggyorsabban mozgósítani. A kohéziós politika a jövőben is a közös piac erősítését, az infrastrukturális felzárkózást és a stratégiai autonómiánk kifejlesztését kell támogassa.” Ennek fontosságában a Bizottság mindkét tagja egyetértett, és biztosították a képviselőt arról, hogy a kohéziós politika az európai újjáépítés egyik pillére lesz, és megmarad a belső egyenlőtlenségek kiegyenlítésének eszközeként.

A néppárti politikus kérte továbbá a biztosokat, hogy az új költségvetés kialakításakor a kis- és középvállalkozásokra, valamint a családi vállalkozásokra is gondoljanak, főleg az InvestEU programon belül. Ezt a kérést a két biztos is támogatta.

Végezetül a képviselő felhívta a figyelmüket egy komoly erkölcsi dilemmára, miszerint a gazdasági visszaesés abszolút mértéke nem lehet az egyetlen kritérium, amely alapján meghatározzák, hogy egy ország mennyi támogatáshoz juthat. „A válságkezelési forrásokból való részesedés nem jutalmazhatja  a   felelőtlen gazdálkodást vagy a járvány félrekezelését. A jó teljesítményt nem érheti anyagi hátrány” – emelte a képviselő.

Győri Enikő úgy értékelte, hogy a Bizottság képviselői egyelőre igen kevés részletet árultak el az elvileg május 6-án bemutatandó elképzelésekről, valamint arról, hogy miként fog kinézni az Unió 2021-2027-re újraszabott, többéves költségvetése és az Európai Tanács által múlt héten jóváhagyott új, a COVID válság hatásait tompítani szándékozó Helyreállítási Alap. Annyi azért kiderült a Bizottság tájékoztatásából, hogy a Helyreállítási Alapot a következő hosszútávú költségvetés részeként tervezik létrehozni, és az eszköznek egyaránt lesznek vissza nem térítendő támogatást és hitelt is jelentő elemei.

Brüsszel, 2020. április 28.

További cikkek