Ökológus: valamikor egész Európában elterjedt volt a tiszavirág

Erik Karits képe a Pixabay -en.

Budapest, 2020. május 26., kedd (MTI) – Egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt – mondta Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója kedd reggel az M1 aktuális csatornán. A műsorban elhangzott, a Hungarikum Bizottság 25. jubileumi ülésén, múlt csütörtökön született döntés értelmében ezentúl a gyűjteményt gazdagítja – mint kiemelkedő jelentőséggel bíró nemzeti értéket – a tiszavirágzás, amely egyedülálló természeti látványosság, a rövid életű kérészfaj látványos rajzása. Lengyel Szabolcs elmondta, a faj első említése Arisztotelésztől származhat,…

Madarak és fák napja – Online erdeiiskola-sorozat indul

Budapest, 2020. május 8., péntek (MTI) – Online erdeiiskola-sorozatot indítanak az állami és magán erdőgazdaságok; a május 10-én, a Madarak és fák napján kezdődő széria első videójában a madarak és fák kapcsolatáról lesz szó. A sorozat videói az erdőgazdaságok Facebook-oldalain és az Országos Erdészeti Egyesület Youtube-csatornáján lesznek elérhetők – közölte az Agrárminisztérium sajtóosztálya pénteken az MTI-vel. Mint írják, a rendhagyó erdei iskolai foglalkozások célja, hogy a gyerekek a jelenlegi helyzetben is részesülhessenek a természet tavaszi ébredésében, elsajátíthassák a környezettudatos gondolkodás alapjait, valamint segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a digitális oktatásban. A…

A kutyamatuzsálemek különleges génjeit vizsgálták az ELTE kutatói

Budapest, 2020. április 16., csütörtök (MTI) – Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban. Minél tovább él valaki, annál nagyobb a genetikai tényezők súlya az öregedésben. A legöregebb matuzsálemek genomja halmozottan tartalmaz az élettartamot növelő génváltozatokat. A legtöbb ilyen gén a sejtek energiatermelésével, önfenntartásával, a DNS-hibák javításával kapcsolatos funkciókat lát el. E gének azonosításához általában nagyon nagy mennyiségű adatelemzésére van szükség, amely során kapcsolatot keresnek az átlagnál…

Országhatárokon átívelő denevérvédelmi projekt indul

Signe Allerslev képe a Pixabay -en.

Budapest, 2020. április 14., kedd (MTI) – Országhatárokon átívelő denevérvédelmi projekt indul, a Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna által közösen szervezett program célja az emlősök összehangolt védelme, a lakosság szemléletformálása és a fenntartható környezethasználat kialakítása a határ menti területeken – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel. Az MME Emlősvédelmi Szakosztály egy most induló, négy országot tömörítő, BAT4MAN nevet viselő együttműködési akció által igyekszik eloszlatni a denevérekkel kapcsolatban kialakult tévhiteket és előítéleteket. Az említett fajok védelme kiemelkedően fontos, hiszen rovarfogyasztásukon keresztül kulcsszerepet játszanak az ökológiai rendszerek…

A kutyák agya hatékonyabban elemzi a beszélő kilétét, mint a beszédhangokat

kutya

A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel – fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja, a TKI, az Európai Kutatási Tanács (ERC), az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) támogatásával készült kutatás…

Még a pitbullokból is kiváló terápiás kutya válhat

Miért nyílunk meg könnyebben a kutyáknak, mint embertársainknak? Mert ők olyan cukik és őszinték – vághatjuk rá. Pedig a válasz ennél is egyszerűbb: velük kapcsolatban nem nevelték belénk, hogy óvakodjunk az idegenektől. Épp ezért segítenek ezerféleképp a terápiás kutyák, akár lerajzolják, öltöztetik, fésülik vagy csak átölelik őket. Ha a terápiás kutyákra gondolunk, általában azok a szőrmókok jutnak eszünkbe, akik odabújnak a gyerekek mellé. Nem is gondolnánk, hogy a feladatuk ennél sokkal összetettebb, és a lehetőségek száma végtelen. A speciálisan képzett négylábúak tanítanak, fejlesztenek, traumát oldanak és persze vígasztalnak is. „Általános…

A süllő lett a 2020-as év hala

Süllő / Sander_lucioperca

A Magyar Haltani Társaság honlapján szervezett közönségszavazáson 14642 szavazat alapján dőlt el, hogy a választható három őshonos jelölt közül melyik viselheti az Év hala címet. (További részletek a fajokról a http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php oldalról érhetők el.) A voksok legnagyobb részét a süllő kapta (44%), második helyen a csuka végzett (38%), a fokozott védelmet élvező német bucó pedig harmadik lett (18%). A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított halunk. Csúcsba nyíló szája nagy, a szeglete eléri a szem hátulsó vonalát. Benne nagy, erős fogak ülnek, köztük a többiek közül kiemelkedő ebfogak…