Szerbiai választások – A Vajdasági Magyar Szövetség szeretné megtartani vagy növelni képviselői számát

Arek Socha képe a Pixabay -en.

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2020. június 15., hétfő (MTI) – A kampány során tapasztalt jó hangulat, a választópolgárok elégedettsége, valamint a választási törvény módosítása mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meg tudja őrizni a képviselet eddigi szintjét, sőt akár növelni tudja a parlamenti és az önkormányzati képviselők számát – emelte ki Pásztor Bálint, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti listavezetője a június 21-i szerbiai választásokkal kapcsolatos várakozásaival kapcsolatban hétfőn az MTI-nek nyilatkozva.
Szakértők szerint a jelenlegi négynél legalább eggyel több képviselője lehet a VMSZ-nek a 250 tagú belgrádi parlamentben, és megtarthatja a vajdasági tartományi képviselői számát is. Jelenleg hatan képviselik a VMSZ-t a 120 fős tartományi parlamentben, közöttük házelnökként Pásztor István pártelnök. Önkormányzati szinten a jelenlegi három magyar polgármester mellett – Magyarkanizsa, Zenta, Topolya – további kettőt szeretne szerezni a legnagyobb délvidéki magyar párt. A VMSZ visszaszerezné Szabadkát és Kishegyest.
Ezt a szakértői véleményt erősíti Pásztor Bálintnak, a VMSZ parlamenti frakcióvezetőjének a kijelentése is, miszerint “az emberek méltányolják azt, amit eddig tettünk, értik és érzik azt, hogy a magyar érdekképviselet annak a függvénye, hogy elmennek-e szavazni. Méltányolják azt, hogy a porondon maradt magyar pártok végre összefogtak, és nem oszlanak meg különböző magyar listák között a szavazatok. Aki magyar listára szeretne szavazni, egyetlen opció közül választhat”.
A politikus az MTI-nek elmondta: a Vajdasági Magyar Szövetségé az egyetlen magyar lista, amely országos, tartományi és önkormányzati szinten is indul. “Összefogott az a három magyar párt, amely még aktív a Vajdaságban, és ez felhajtóerővel bír, ami kitapintható a közösségi találkozókon is, hiszen nagyon jó a kampány hangulata és a választói légkör, például korábban nem tapasztalt nagyszámú résztvevő van jelen ezeken a találkozókon” – részletezte Pásztor Bálint a VMSZ mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Pártra és a Magyar Egység Pártra utalva.
A nemzeti kisebbségek képviselői úgynevezett természetes küszöb alapján jutnak be a képviselőházba, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érniük a 3 százalékos bejutási küszöböt. A néhány hónapja elfogadott módosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor ezentúl a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak. “A választási rendszer módosításakor sikerült azt elérnünk, hogy a kisebbségi pártok ne legyenek a küszöbcsökkentés vesztesei, és az 1,35-ös szorzó törvénybe iktatásával sikerült azt elérnünk, hogy ugyanannyi szavazatért most ne járjon kevesebb mandátum, mint négy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta Pásztor Bálint.
A hétmilliós Szerbia lakosságának körülbelül 3,5 százaléka magyar, vagyis megközelítőleg 250 ezer magyar él az országban. A VMSZ azonban nemcsak a magyar szavazatokra számít, hanem azoknak a más nemzetiségűeknek – akár a szerbeknek vagy horvátoknak – a voksára is, akik azonosulni tudnak a párt programjával.

További cikkek